Kovács Levente 1985-ben született Budapesten. Az általános iskolát, majd középiskolai tanulmányit is itt végezte, a Szent István Gimnázium matematika tagozatán érettségizett 2004-ben. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán szerzett diplomát hal- és vadgazdálkodási szakirányokon, diplomadolgozatát mégis szarvasmarhák szaporodásbiológiai gondozása témakörében írta. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskolájában (summa cum laude). A PhD időszak alatt a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíját egy évre, a Balassi Intézet Campus Hungary Ösztöndíját három alkalommal nyerte el. Azóta számos új kutatási eredménnyel gazdagította az állattenyésztés, állatélettan, állatjóllét és stresszélettan tudományterületét. Jelenleg az MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport szarvasmarha csoportjának vezetője. Újabban az ellés körüli időszak viselkedés-élettani változásait és a hőstressz csökkentési lehetőségeit kutatja tejelő tehenekben és borjakban. Munkássága nemzetközi elismertségét kiváló minőségű publikációi (összegzett impakt faktor: 38,25; az elmúlt 2 év impakt faktora: 31,46) és külföldi vendégelőadói felkérései (USA, Ausztrália, Franciaország, Olaszország) bizonyítják. 2016-ban az MTA Bolyai János Ösztöndíját, az NKFI Hivatal OTKA posztdoktori Ösztöndíját és az Emberi Erőforrás Minisztérium „Nemzet Fiatal Tehetségeiért” Ösztöndíját is elnyerte.
Társadalmi szerepvállalás
A Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének oktatási feladataiban 2014 óta térítésmentesen szerepet vállal. A Magyar Etológiai Társaság tagja. A SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán és az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói számára évről-évre lehetőséget biztosít számukra tanulmányutakon való részvételre (Prograg Agrárcentrum Kft., Ráckeresztúr, Bóly-Bonafarm, Csípőtelek, Mendel Egyetem, Brno). Kutatásaiba minden érdeklődő számára betekintést enged, a 2015/2016-os tanévben folytatott hat hónapos vizsgálatában 212 önkéntes vett részt. Ebben a kísérletben a különböző megküzdési típusba tartozó személyek és szarvasmarhák között létrejövő interakciókat vizsgálta egy teszt arénában, úgy, hogy a személyek és az állatok szívműködését is rögzítette. Kutatása az ember-állat kapcsolatok pszichológiai és élettani hátterének jobb megértését és az állatokkal való bánásmód javítását teszik lehetővé. Jelenleg hat diplomaterves és 3 doktorandusz hallgató témavezetője. Térítésmentes tevékenységei közé tartozik elismert nemzetközi szakfolyóiratok (pl. Journal of Dairy Science, Physiology and Behavior, PLoS ONE, Behavior Genetics) cikkeinek lektorálása is. Olyan, az állatjóllétet és egészségi állapotot javító módszereket dolgoz ki, amelyek használata mind a gyakorló szakemberek, mind az ezen a területen kutatók számára hasznosak lehetnek munkájuk során. A humán orvostudományban és a nyugat-európai állatjólléti vizsgálatokban széleskörűen alkalmazott szívritmus-változékonyság mutatóit Magyarországon egyedüliként használja. Kutatási eredményei szerint e módszer alternatívája lehet a vérvételeken alapuló és az állatok rögzítését igénylő invazív, laborigényes stresszvizsgálati protokolloknak.
