Falun nőtt fel, egyéni gazdálkodók között, ahol a gazda tudása akkor ért valamit, ha a tudást, a gondoskodást a növény jobb, szebb termésével visszaigazolta. 45 éves egyetemi oktatói pályája során növényvédelmet tanított, és ezt azért tehetette, mert mindig kapcsolatban volt és van a gyakorlati növénytermesztéssel. Hol növényvédelmi szakmérnökként, hol kutató oktatóként, hol gyakorló kertészként (sokszor egyidőben művelte valamennyit) megpróbálta a gyakorlat által felvetett növényvédelmi problémákat környezetbarát módon megoldani, és az elért eredményeket publikációkban közzétenni. Meggyőződése, hogy a tudás legjobb próbája a gyakorlat, és a visszaigazolt tudás a fejlesztés, fejlődés hajtóereje. Az új, hazai originális kutatási eredmények a mezőgazdaságban nem nélkülözhetők. Ezek hiányában gazdálkodásunk a legjobbak utáni kullogásra lesz ítélve. A fejlesztést megalapozó kutatási eredményeket igényli a magyar mezőgazdaság, és csak ezek felmutatásával, felhasználásával tudjuk kiaknázni a Kárpát-medence adta, páratlan természeti adottságaink nyújtotta előnyöket és lehetőségeket. Nem szabad elvárnunk azt, hogy minden felmerülő problémát a kutató intézetek oldjanak meg. Meggyőződése, hogy a hazai agrárértelmiség még napjainkban is hadrafogható az innováció területén. Különösen akkor, ha tanáraiktól megtanulták a szakma szeretetét, a problémameglátás képességét, a helyes kérdésfeltevést, és meglátják a közös cselekvés előrevívő erejét. Pénzes Bélának ilyen tanárai voltak. Akkor, amikor a gyümölcsmolyok és más kártevő rovarfajok rajzásmegfigyelésére munkatársaival kidolgozták és bevezették a szabadalmi mintaoltalmat elnyert távcsapdát, amikor Rákóczy György Angliában élő gyermeksebész ötlete alapján, a meztelen csigák elleni védekezésre szabadalmaztatták módszerüket, majd az utóbbit felkínálták nemzeti hasznosításra, nem tett mást, mint tanárai példáját követte. A Kertészettudományi Kar Növényorvosi MSc Szak szakalapító tanáraként, az elmúlt 11 év tapasztalatai alapján, felelősséggel állítja, hogy lesznek követőink. A jó földbe vetett mag kicsírázik, előbb utóbb termést érlel, csak türelemmel és szeretettel kell hozzá közelíteni.
Társadalmi szerepvállalás
A megszerzett tudás átadása egy tanárember számára kötelesség. Annak tekintette akkor is, amikor az 1980-as évek elejétől több évtizeden keresztül a Kertészeti Egyetemen, a hazai zöldséghajtatás fellendítésére szervezett folyamatos szaktanácsadás keretében előadásokat tartott a termesztési körzetekben, idehaza és a Kárpát-medence magyarok lakta területein. Szaktanácsadóként zászlaján a szakértelem és függetlenség, mint jelszavak szerepeltek. Ez a vezérelve ma is, amikor az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület tagjaként szakértőnek rendelik ki, amikor a gyakorló kertészek bizalmukkal megtisztelik, és tanácsért hozzá fordulnak. Koránál fogva már azt is megmondhatja, ha valamit nem tud. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnökeként, az Agrártudományi Szakmai Bizottság elnökeként, a TDK-ért Alapítvány Kuratóriumának elnökeként segíti a tehetséggondozás mindnyájunk számára fontos, nemzeti ügyét. Innovációs tevékenysége mércéje a saját tanítványai sikere. Szerencsére sokan vannak. A Magyar Növényvédelmi Társaság Agrozoológiai Szakosztály elnökeként a növényvédelem gyakorlatában felmerült problémák megoldását, és a kutatási eredmények hasznosítását segíti. Az utóbbi szerepvállalásait társadalmi munkában látja el.
