Dr. Bálint György gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született Gyöngyös városában
1919-ben. Édesapja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal
korának legszebb óráit szülővárosától 90 kilométerre, Halmajugrán töltötte, életének leggondmentesebb
időszakait e településen élte.
Elemi iskolai, majd gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön végezte, cserkészként 1933-ban részt vett
a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.
1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult.
A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették. 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949-1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955-1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig.
1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet
és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969-1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970-1981 között
a Kertgazdaságot, 1972-1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984-1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981-2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991-2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. Ezen sokszínű időszak alatt hűséget vallott a mezőgazdaság problémáinak, hiszen életének két legfontosabb és legstabilabb pontja a haza, amelynek kultúrájában él és a termőföld, amely kenyerét adja.
